A mérkőzések, amelyek rávilágítanak a 48 csapatos világbajnokság hibáira
A mérkőzések, amelyek rávilágítanak a 48 csapatos világbajnokság gyenge pontjaira A világbajnokság csoportköre eddig nélkülözte az igazi kieséses feszültséget.
A mérkőzések, amelyek rávilágítanak a 48 csapatos világbajnokság gyenge pontjaira
A világbajnokság csoportköre eddig nélkülözte az igazi kieséses feszültséget.
Igaz, Dél-Korea aligha ért ezzel egyet, miután szerdán meglepetésre 1–0-ra kikapott Dél-Afrikától, amely története során először jutott be a kieséses szakaszba.
A vereség azonban csak korlátozott veszélyt jelentett, mert Dél-Korea továbbra is jó eséllyel ott lesz a legjobb 32 között, a nyolc legjobb csoportharmadik egyikeként.
Három pont és mínusz egyes gólkülönbség várhatóan elegendő lesz a továbbjutáshoz.
Ha azonban ugyanez a vereség a 2022-es világbajnokságon történt volna, ahol csak a csoportok első két helyezettje jutott tovább, Dél-Korea már hazafelé tartana.
A harmadik helyezettek továbbjutása szükségszerű eleme az új lebonyolításnak, hiszen így lehet kialakítani a 32 csapatos egyenes kieséses szakaszt.
Ugyanakkor ez olyan helyzeteket is teremt, amikor egy csapatnak már egy előre kiszámítható eredmény is elegendő a továbbjutáshoz, vagy akár kedvezőbb ellenfél kiválasztásához.
Különösen két eheti mérkőzés mutat rá erre a problémára.
Amikor a döntetlen mindkét félnek jó
A 48 csapatos világbajnokság bevezetése eleve komoly szervezési kihívást jelentett.
A korábbi 32 csapatos rendszer egyszerű volt: nyolc négycsapatos csoportból az első kettő jutott a nyolcaddöntőbe, majd következtek a negyeddöntők, elődöntők és a döntő.
További 16 válogatott bevonásával azonban a FIFA-nak új lebonyolítást kellett kidolgoznia.
Az eredeti terv szerint 16 darab háromcsapatos csoport lett volna, ahonnan az első kettő jut tovább.
Ez azonban komoly problémát vetett fel: a háromcsapatos csoportokban mindig akad olyan csapat, amely az utolsó mérkőzés előtt már befejezte szereplését, így a másik két válogatott pontosan tudja, milyen eredmény szükséges a továbbjutáshoz.
A FIFA jól ismeri ennek veszélyeit az 1982-es világbajnokság óta.
A hírhedt „gijóni szégyen” során Nyugat-Németország és Ausztria úgy játszotta le utolsó csoportmérkőzését, hogy egy német egygólos siker mindkét csapatnak elegendő volt Algéria kiejtéséhez. A mérkőzés 1–0-ra végződött, Algéria kiesett.
Ennek hatására vezették be, hogy az utolsó csoportforduló mérkőzéseit egyszerre kell lejátszani.
A katari, 2022-es világbajnokság rendkívül izgalmas csoportköre után a FIFA végül elvetette a háromcsapatos csoportokat, és maradt a 12 darab négycsapatos csoportból álló rendszer.
Csakhogy van egy lényeges különbség.
Mivel a nyolc legjobb harmadik helyezett is továbbjut, sokkal nehezebb kiesni, mint korábban.
Az első figyelmeztető példa
Csütörtökön Ausztrália és Paraguay a D csoport második, illetve harmadik helyéről várta egymás elleni mérkőzését, egyaránt három ponttal.
Mindkét csapat tudta, hogy négy pont szinte biztosan elegendő lesz a legjobb csoportharmadikak közé kerüléshez.
Így a döntetlen mindkét fél számára kedvező eredménynek számított.
A találkozó végül 0–0-ra végződött.
Ausztrália biztosan másodikként jutott tovább, játékosai ezt a lefújás után meg is ünnepelték szurkolóikkal. Paraguay visszafogottabban reagált, de a hátralévő eredmények ismeretében szinte biztosan szintén továbbjut.
Jöhet az újabb „kényelmes döntetlen”?
Hasonló helyzet alakulhat ki vasárnap az Ausztria–Algéria mérkőzésen is a J csoportban.
Mindkét válogatott három ponttal áll, és egy döntetlen nagy valószínűséggel mindkettőjük számára elegendő lenne a továbbjutáshoz, míg a vereség könnyen kiesést eredményezhet.
Érdekes fordulat lenne, ha éppen Algéria profitálna abból a lebonyolításból, amelynek elődje 1982-ben még az ő vesztét okozta.
Hasonló helyzet alakult ki az F csoportban is, ahol Japán négy, Svédország három ponttal kezdte egymás elleni mérkőzését.
Az 1–1-es döntetlen garantálta a svédek továbbjutását, ugyanakkor Japánnak sem jelentett volna komoly kockázatot egy vereség.
Ugyanez figyelhető meg az L csoportban is, ahol Ghána négy, Horvátország három ponttal várja utolsó csoportmérkőzését.
Több az óvatosság, kevesebb a kockázat
Számos példát láthattunk már arra, hogy két csapat az utolsó tíz percben gyakorlatilag felhagy a támadásokkal, mert mindkettő tudja, hogy az aktuális állás elegendő a továbbjutáshoz.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden ilyen mérkőzésen előre megbeszélt döntetlen születik, de a lebonyolítás lehetőséget teremt erre.
Hasonló helyzet alakult ki a 2020-as Európa-bajnokságon is.
Ukrajna és Ausztria egyaránt három ponttal várta utolsó csoportmeccsét, tudva, hogy négy pont valószínűleg elegendő lenne harmadik helyről is.
Végül azonban nem játszották ki a döntetlent: Ausztria 1–0-ra nyert, megszerezte a második helyet, míg Ukrajna végül jobb gólkülönbségének köszönhetően így is továbbjutott.
A fogadóirodák sem bízzák a véletlenre a dolgot: az Ausztrália–Paraguay, valamint az Ausztria–Algéria mérkőzésen a döntetlenre kínált oddsok rendkívül alacsonyak voltak, ami jól mutatja, hogy sokan reális forgatókönyvnek tartják az ilyen, mindkét fél számára kedvező eredményt.









