Férfiak

A WHO szerint az európai hőhullám mintegy 1300 halálesethez köthető, miközben Németországban rekordot döntött a hőség: 41,7 °C-ot mértek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint Európa példátlan kora nyári hőhulláma több száz többlethalálesethez járulhatott hozzá. Vasárnap ismét megdőltek

A WHO szerint az európai hőhullám mintegy 1300 halálesethez köthető, miközben Németországban rekordot döntött a hőség: 41,7 °C-ot mértek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint Európa példátlan kora nyári hőhulláma több száz többlethalálesethez járulhatott hozzá.

Vasárnap ismét megdőltek a hőmérsékleti rekordok a kontinens több országában – köztük Németországban, Lengyelországban és Csehországban –, miközben a rendkívüli hőség tovább terjedt kelet felé.

A WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus az X közösségi oldalon azt írta, hogy június 21. óta több mint 1300 többlethalálesetet regisztráltak, amelyek összefüggésbe hozhatók az európai magas hőmérséklettel.

„A hőstresszt gyakran csendes gyilkosnak nevezik, és az európai otthonok, munkahelyek és iskolák nem ilyen hőmérsékletekre épültek” – fogalmazott.

Vasárnap reggel a francia egészségügyi minisztérium közölte, hogy szerdától kezdődően mintegy ezerrel több haláleset történt az országban a vártnál.

A többlethalálesetek jelentős része a 65 év felettieket érintette. Az illetékes hatóság szerint az otthon bekövetkezett halálesetek száma 40%-kal emelkedett.

Tedros arra is figyelmeztetett, hogy:

„Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a felmelegedés üteme kétszerese a globális átlagnak.”

Hozzátette, hogy jelenleg emberek milliói élnek szélsőséges hőségben, több százan meghaltak, iskolákat zártak be, és az elektromos hálózatok is túlterheltté váltak.

Rekordhőség Németországban, Csehországban és Lengyelországban

Vasárnap Németországban egymást követő harmadik napon dőlt meg az országos melegrekord. Az előzetes adatok szerint az ország keleti részén 41,7 °C-ot mértek.

A lengyel határ közelében fekvő Coschen meteorológiai állomás helyi idő szerint körülbelül 16 órakor regisztrálta a rekordhőmérsékletet.

Csehországban két napon belül másodszor dőlt meg az országos rekord: Doksanyban, Prágától északra 41,1 °C-ot mértek – közölte a cseh meteorológiai intézet (CHMI). Az intézet szerint a hőség vasárnap tetőzött, később azonban az ország nyugati részén zivatarokra számítottak.

Lengyelország is új országos melegrekordot állított fel: Słubicében 40,5 °C-ot mértek – közölte a lengyel Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet (IMGW).

A klímaváltozás szerepe

Tedros szerint a rendkívüli időjárási eseményekért a klímaváltozás felelős.

„A klímaváltozás és a globális felmelegedés miatt az egykor generációnként egyszer előforduló hőhullámok ma már szinte évente jelentkeznek.”

A WHO vezetője felszólította az európai országokat, hogy vezessenek be hőség elleni egészségvédelmi cselekvési terveket, amelyek segíthetnek megóvni a lakosság egészségét a klímaváltozás hatásaival szemben.

Rendkívüli intézkedések Európa-szerte

A szélsőséges hőség miatt több ország hatóságai is rendkívüli intézkedéseket vezettek be.

  • Hollandiában a Defqon.1 zenei fesztivált törölték, miután példátlan vörös riasztást adtak ki a hőség miatt.
  • Párizsban betiltották az elviteles alkoholos italok közterületi fogyasztását, és lemondták a város Pride felvonulását, hogy tehermentesítsék a mentőszolgálatokat.
  • A tilalom pénteken déltől vasárnap reggelig volt érvényben, Franciaország női labdarúgó-világbajnoki mérkőzésének idején.

A francia belügyminiszter, Laurent Nuñez szerint a hőhullám kezdete óta legalább 74 ember fulladt vízbe Franciaországban.

A legtöbb haláleset nem őrzött természetes vizekben, például folyókban, tavakban és kisebb állóvizekben történt – nyilatkozta a Le Parisien című lapnak.

Mi az a „hőkupola”?

A rekordokat döntő júniusi hőhullámot az úgynevezett „hőkupola” (heat dome) jelenség okozza.

Ennek során a magas légnyomás miatt a levegő lefelé áramlik a légkörben. Ahogy lesüllyed, összenyomódik és felmelegszik. A leszálló levegő kiszárad, ezért felhők sem tudnak kialakulni, így a zavartalan napsütés tovább melegíti a felszínt, ami még magasabb hőmérsékletekhez vezet.

About Author

TiszaKlikk