Késő tavasz van, közeleg a nyár, és ez csak egy dolgot jelenthet: visszatért a French Open, és a teniszrajongók világszerte örülnek az ikonikus salakpályás Grand Slam tornának.

A torna 125. kiadásának kezdetére azonban komoly csapás érte a szurkolókat: a kétszeres címvédő Carlos Alcaraz bejelentette, hogy csuklósérülés miatt először 2020 óta nem indul a főtáblán.

Ezután egy európai hőhullám érte el a tornát, ami extrém meleg körülményeket teremtett a játékosok számára. A körülmények különösen szerepet játszhattak a világelső Jannik Sinner meglepő vereségében Juan Manuel Cerúndolo ellen.

Az eredmények nyitottá tették a versenyt. Vajon Casper Ruud vagy Alexander Zverev emeli magasba először a trófeát? Vagy Novak Djokovic megszerzi végre a régóta áhított 25. Grand Slam-címét?

Mivel még több mint egy hét hátravan a tornából, íme minden, amit tudni érdemes a világ egyik legrégebbi tenisztornájáról.

Egy történet, amely a 19. században kezdődött

A torna 1891-ben indult „French Clay-Court Championships” néven, és kezdetben csak francia játékosok indulhattak rajta.

A French Open hivatalosan 1925-ben jött létre, amikor először külföldi játékosokat is meghívtak.

1927-ben egy új stadiont építettek Franciaország Davis-kupa-címvédésére, amelyet Roland Garros után neveztek el – ő nem sportoló volt, hanem úttörő francia pilóta, aki az első világháborúban halt meg.

A French Open a tenisz négy Grand Slam-tornájának egyike:

• Wimbledon Championships,
• US Open,
• Australian Open mellett,
  és az egyetlen, amelyet salakpályán rendeznek.

Tényleg agyagból készül a pálya?

Nem igazán.

A salakpálya csupán kis részben tartalmaz valódi agyagot. A híres vörös színt 1–2 milliméter vastag zúzott vöröstégla-réteg adja.

A salakon teljesen más teniszt játszanak, mint füvön vagy keménypályán.

A salak:

• lassabb,
• hosszabb labdameneteket eredményez,
• több futást és ütést igényel,
• ezért fizikailag sokkal megterhelőbb.

Az ötjátszmás salakmérkőzések gyakran a játékosok fizikai határait feszegetik.

A salakos meccseket sokszor sakkjátszmákhoz hasonlítják, ahol egy jól elhelyezett ütés akár két-három labdamenettel később készíti elő a nyerő pontot.

A felület nagyobb súrlódása miatt a labda jobban „megfogja” a port, és magasabbra pattan – különösen az erős topspines ütéseknél.

Még egy olyan legenda számára is, mint Novak Djokovic, a salak továbbra is az egyik legnehezebb borítás.

„Nagyon megterhelő felület” – mondta Djokovic azután, hogy megnyerte első salakpályás mérkőzését a párizsi olimpiai „Golden Slam” teljesítése után.

„Mindannyian tudjuk, mennyire nehéz salakon játszani. A többi borításhoz képest mindig számítani kell még egy-két extra ütésre, mert a labdák visszajönnek.”

Bár a Roland Garros számít a salakszezon csúcspontjának, az Association of Tennis Professionals és a Women’s Tennis Association is számos más salakpályás tornát rendez.

Idén:

• az ATP Tour 19 salakos tornát rendez,
• míg a női mezőny 12 salakversenyen indul 2026-ban.

Ennek ellenére továbbra is a keménypálya a leggyakoribb borítás mindkét profi körversenyen.

Pénz, pénz, pénz

Bár kisebb tornákon még előfordul, hogy a férfi győztes többet kap, a négy Grand Slam ma már egyenlő díjazást biztosít.

A US Open volt az első, amely 1973-ban azonos pénzdíjat adott a férfi és női bajnoknak – ezt erősen támogatta Billie Jean King.

Az Australian Open 11 évvel később követte ezt, bár később visszatért az eltérő díjazáshoz, majd 2001-ben ismét egyenlővé tette azt.

A Roland Garros 2006-ban vezette be az egyenlő pénzdíjakat, majd egy évvel később Wimbledon is csatlakozott.

Idén a French Open rekordösszegű, 61,7 millió eurós összdíjazást kínál.

A férfi és női egyéni bajnok:

• egyaránt 2,8 millió eurót kap,
  ami a torna történetének legnagyobb győztesi pénzdíja.

Lesz még valaha „Salakkirály”?

Legutóbb Rafael Nadal – a salak történetének legsikeresebb játékosa – 2023-ban nyerte meg a tornát.

A „Salakkirály” 2024 novemberében játszotta utolsó profi mérkőzését, amikor Spanyolország kikapott a Davis Cup során.

Nadal:

• 22 Grand Slam-címet nyert,
• ebből rekordot jelentő 14-et a French Openen.

Most az új generáció próbálja átvenni a helyét a salakon.

A kérdés:
vajon látunk-e még valakit, aki képes lesz megközelíteni Nadal salakos dominanciáját?

Mi teszi különlegessé a Roland Garrost?

Mivel Párizs a divat fővárosa, a játékosok gyakran látványos öltözékekben jelennek meg.

Naomi Osaka idei első fordulós győzelme előtt fekete fűzőt és fodros szoknyát viselt, amely alatt egy arany flitteres ruha rejtőzött.

Osaka szerint a ruha kicsit úgy nézett ki, mint az „éjszakai Eiffel-torony”.

A Roland Garros történetének talán legismertebb szettje azonban Serena Williams fekete „macskaruhája” volt, amelyet 2018-ban viselt, néhány hónappal első gyermeke születése után.

A torna csillogása rengeteg hírességet is vonz:

• Pharrell Williams,
• Eddie Redmayne,
• Natalie Portman,
• Dustin Hoffman,
• George Russell,
• valamint Tony Parker is megjelent már a lelátókon.

A French Open közönsége a teniszvilág egyik leghangosabb szurkolótábora.

A híres rigmus, amely a pasodoble „En Er Mundo” dallamából származik, rendszeresen visszhangzik a stadionban:

„Popopopopopopo pololoooo!”

Mire az egész stadion válasza:

„Olééé!”