Egy nő azt állítja, hogy az U.S. Immigration and Customs Enforcement (ICE) ügynökei egy közösségi médiás bejegyzése miatt keresték fel, és arra kérték, hogy törölje azt – az eset pedig széles körű vitát váltott ki a szólásszabadságról és a hatósági fellépés határairól.

A nő a Syracuse.com-nak azt mondta, hogy az eset „nagyon 1984-szerűnek” tűnt számára, utalva George Orwell disztópikus regényére.

Mit állít a nő?

A beszámoló szerint a nő azt mondta:

• egy DHS-ügynök telefonon kereste meg munka közben,
• később az ügynökök egy szavazóhelyiséghez mentek, ahol dolgozott,
• nála voltak kinyomtatott közösségi médiás posztok és a jogosítványa másolata,
• arra kérték, hogy írjon alá egy nyilatkozatot, amely szerint megsérthette a szövetségi törvényt egy ICE-ügynök „fenyegetésével”.

A nő szerint az ügynökök arra is felszólították, hogy „távolítsa el vagy hagyjon fel” a kérdéses online tevékenységgel, amit ő megtagadott.

Azt is állította, hogy az ügyet egy olyan Instagram-poszthoz kötik, amelyben egy ICE-ügynök nevét említette egy korábbi, halálos lövöldözéssel kapcsolatos hírek alapján. Szerinte azonban ez nem minősül „doxolásnak”, mivel az információ már nyilvános forrásokban is szerepelt.

Mi volt az ICE álláspontja?

A beszámoló szerint az ICE belső dokumentuma arra figyelmeztette a nőt, hogy:

• fenyegetés, zaklatás vagy erőszakra való buzdítás szövetségi bűncselekmény lehet,
• és bizonyos esetekben a nyilvánosan megosztott személyes adatok is jogi következményekkel járhatnak, ha azok célja megfélemlítés.

Vita a szólásszabadságról

Az esetet egy civil jogvédő szervezet is bírálta, amely szerint problémás, ha a hatóságok megfélemlítésként lépnek fel egy nyilvánosan elérhető információt megosztó poszt miatt.

A nő jogi segítséget keres, és azt mondja, hogy az ügy rámutat arra, milyen kérdések merülnek fel a közösségi média, a választási munka és a hatósági intézkedések határainál.

A belügyminisztériumhoz (DHS) tartozó ICE egyelőre nem adott részletes nyilvános választ az esetre.