A tudományos tanácsadók végső ajánlása szerint csak „néhány ezer” olyan férfit kellene prosztatarák-szűrésre küldeni vérvizsgálattal, akiknél veszélyes genetikai eltérés és családi daganatos előzmény is fennáll.

Az Egyesült Királyság Nemzeti Szűrőbizottsága szerint minden más csoport esetében a szűrés ártalmai meghaladják az előnyeit.

Az egészséges férfiak prosztatarák-szűrése ugyan életeket menthet, de sok esetben olyan kezelésekhez vezet, amelyek miatt a férfiak elveszíthetik a hólyagkontrollt vagy merevedési problémáik lehetnek.

A végső döntést azonban Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország egészségügyi miniszterei hozzák meg.

A prosztata közvetlenül a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és fontos szerepet játszik a férfi szervezetben: részt vesz az ondófolyadék termelésében, valamint befolyásolhatja a vizelet áramlását.

A prosztatarák a férfiaknál a leggyakoribb daganattípus, és évente 12 000 ember halálát okozza az Egyesült Királyságban.

A prosztataszűrés – vagyis amikor egészséges embereket vizsgálnak betegségek kimutatására – egy PSA-nak (prosztataspecifikus antigén) nevezett vérvizsgálatból áll, amelyet az eredményektől függően MRI-vizsgálat követhet.

A Nemzeti Szűrőbizottság átfogó vizsgálata szerint minden 1000, ötvenes éveiben járó férfi szűrése két életet menthet meg prosztatarák miatt a következő 15 évben.

Ugyanakkor 20 férfinál olyan rákot diagnosztizálnának, amely soha nem igényelne kezelést.

Egyes prosztatarákok olyan lassan növekednek, hogy csak 120–150 éves korban jelentenének veszélyt. Az érintetteknek azonban életük végéig együtt kellene élniük a rákdiagnózis pszichológiai terhével.

Ebből a 20 férfiból 12 olyan kezelést kapna, amelyre valójában nincs szüksége, de amely károsíthatja a prosztatát – ez hatással lehet a szexuális életükre, és vizelettartási problémákat is okozhat, ami miatt betét használatára szorulhatnak.

„Miután prosztatarákot találnak, továbbra sem tudjuk megbízhatóan megmondani, mely daganatok igényelnek kezelést és melyek nem – a rendelkezésre álló kezelések pedig tartós károsodást okozhatnak” – mondta Sir Mike Richards professzor, a szűrőbizottság elnöke, aki maga is prosztatarákos.

A végső ajánlás szerint a következő csoportok számára nem kellene szűrést biztosítani:

• minden férfi számára általánosan,
• fekete férfiak számára, akiknél kétszeres a prosztatarák kockázata,
• illetve olyan férfiak számára, akiknek családjában előfordult rák – mivel a betegség annyira gyakori, hogy ez önmagában nem szűkíti le eléggé a kockázatot.

Az egyetlen csoport, ahol az előnyök meghaladták a kockázatokat, azok a férfiak voltak, akiknél BRCA2 génmutáció és emellett emlő-, petefészek-, hasnyálmirigy- vagy prosztatarákos családi előzmény is fennáll.

A BRCA2 gén a DNS javításában vesz részt, és bizonyos mutációi esetén a daganatok gyakoribbá és agresszívebbé válhatnak.

A bizottság szerint az érintett férfiakat 45 és 61 éves koruk között kétévente kellene PSA-vérvizsgálatra hívni.

Ez évente csak „néhány ezer” férfit érintene, akik közül néhányan már most is részesülnek informális szűrésben, mivel családjuk ismert az NHS genetikai klinikái előtt.

A bizottság hangsúlyozta, hogy folyamatosan értékelni fogja az új tudományos bizonyítékokat, amelyek a jövőben akár szélesebb körű szűrőprogramokhoz is vezethetnek.

Ide tartoznak az új prosztatarák-tesztek, amelyek pontosabban azonosíthatják a kezelést igénylő daganatokat, a mesterséges intelligencián alapuló eszközök, valamint a jelenleg zajló brit Transform vizsgálat eredményei, amelyek hamarosan választ adhatnak a fekete férfiakkal kapcsolatos egyik kulcskérdésre.

Bár egyértelmű, hogy a fekete férfiaknál nagyobb a prosztatarák kialakulásának kockázata, még nem bizonyított, hogy ezek a daganatok veszélyesebbek is lennének – ez pedig befolyásolja azt a döntést, hogy az NHS ajánljon-e számukra szűrést.

Sir Mike azt mondta, reméli, hogy „az új bizonyítékok, az új tesztek és a prosztatarák jobb megértése a jövőben támogatni fogja a szélesebb körű prosztatarák-szűrést”, de ehhez „először bizonyítékokra van szükség”.

A felülvizsgálatot intenzív kampányidőszak előzte meg, amelyben jótékonysági szervezetek, a terminális prosztatarákban szenvedő olimpikon Sir Chris Hoy, valamint David Cameron és Rishi Sunak korábbi miniszterelnökök is részt vettek. Több ismert személyiség, köztük Stephen Fry színész és Les Ferdinand labdarúgó is felszólalt az ügyben, amely sok férfit érint.

Sir Chris Hoy – aki augusztusban feleségével, Sarrával együtt vett részt egy prosztatarák elleni megbeszélésen – azt mondta, „csalódott és szomorú” az ajánlások miatt.

A végleges ajánlás még kevesebb ember számára javasol szűrést, mint a novemberi tervezet, amely még a BRCA1 és BRCA2 mutációval rendelkezőket is jogosultnak tekintette.

Chiara De Biase, a Prostate Cancer UK képviselője azt mondta, „mélységesen csalódott” a végleges ajánlások miatt.

„Tudjuk, hogy egy széles körű szűrőprogram férfiak ezreinek életét menthetné meg, és bár elismerjük, hogy a jelenlegi bizonyítékok még nem igazolják, hogy az összes veszélyeztetett férfi szűrése több hasznot hozna, mint kárt, a mai döntés visszalépést jelent.”

Azt, hogy ténylegesen milyen változások lesznek a prosztataszűrésben, az Egyesült Királyság decentralizált kormányainak miniszterei döntik el.

Sir Mike hétfőn találkozik James Murray új egészségügyi miniszterrel, hogy megvitassák az ajánlásokat.

Dr. Ian Walker, a Cancer Research UK szakpolitikai igazgatója kijelentette:

„A szűrési döntéseket a jelenlegi tudományos bizonyítékoknak kell irányítaniuk, és programokat csak akkor szabad bevezetni, ha bizonyított, hogy az előnyök meghaladják a károkat, beleértve a szükségtelen és invazív túlkezelést is.

Arra kérjük az Egyesült Királyság kormányát, hogy fogadja el az ajánlást.”