Jelentős változás jöhet a magyar autópályák üzemeltetésében: a kormány megkezdte a 35 évre kötött autópálya-koncessziós szerződés megszüntetését. A 2022-ben indult konstrukció alapján a hazai autópályák csaknem kétharmadának üzemeltetése 2057-ig az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. feladata lett volna.

A kormány tájékoztatása szerint a megállapodás felülvizsgálata lezárult. A kabinet álláspontja az, hogy a szerződés indokolatlanul hosszú időre szól, egyes szolgáltatásai túlárazottak, miközben a koncessziós társaságra nem hárul megfelelő mértékű üzleti kockázat. A kormány szerint a konstrukció magyar és európai uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban is problémák merültek fel. Ezek a kormány következtetései; az MKIF vezetése korábban vitatta azt az állítást, hogy a társaság ne viselne jelentős kockázatokat.

A szerződés teljes értékét a kormány 23 196 milliárd forintra teszi. A Reuters szerint az állam eddig mintegy 870 milliárd forintot fizetett ki a konstrukció keretében. A megállapodás nemcsak a gyorsforgalmi utak fenntartását, hanem fejlesztési és építési feladatokat is magában foglal.

Az ügynek európai uniós vonatkozása is van. Az Európai Bizottság 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. A kifogások között szerepelt a koncesszió hosszú időtartama, az üzemeltetési kockázat átruházásának mértéke, valamint a szerződés későbbi módosításainak uniós közbeszerzési szabályokkal való összeegyeztethetősége.

A kabinet elsődlegesen tárgyalásos megoldással szeretné lezárni az együttműködést, de a kormányzati tájékoztatás szerint az egyoldalú felmondás lehetőségét is mérlegelik. A szerződés jogszerű felmondása esetén az államnak lehet fizetési kötelezettsége, ennek pontos mértéke azonban a megszüntetés módjától és az esetleges jogvitáktól is függhet.

A tervek szerint az érintett úthálózat üzemeltetése fokozatosan visszakerülhet a Magyar Közúthoz. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint az állami társaság több fenntartási és karbantartási feladatot lényegesen alacsonyabb költséggel tudna ellátni; ez jelenleg a kormány számításán alapuló állítás.

Az MKIF oldaláról ugyanakkor korábban azt hangsúlyozták, hogy a társaság jelentős kockázatokat vállal többek között a forgalom alakulásával, a tervezéssel, építéssel, finanszírozással, fenntartással és a makrogazdasági környezet változásaival kapcsolatban.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, sikerül-e megállapodással lezárni a 2057-ig tervezett konstrukciót, vagy hosszabb jogi vita kezdődik az állam és a koncessziós társaság között. Az ügy jelentősége túlmutat az autópályák mindennapi üzemeltetésén: Magyarország egyik legnagyobb értékű hosszú távú állami szerződésének jövője dőlhet el.