Az a bűz, amely feléd sodródik, nemcsak hányingert okozhat – a testedre és az elmédre is hatással lehet.

Elaine Corner számára egy nyári napon a kertbe kilépni elviselhetetlen. Olyan érzéshez hasonlítja, mintha „egy nyitott szemetesautó mögött sétálna”. Még akkor is, ha minden ablak be van zárva otthonában az angliai Westbury piaci kisvárosban, a nyugdíjas tanárnő szerint gyakran így sem tud menekülni a közeli hulladékfeldolgozó üzem émelyítő szagától. „Nem tudjuk használni a kertet, és sétálni sem megyünk, mert úgy érzed, mindjárt hányni fogsz” – mondja Corner.

Valamennyien találkoztunk már a rothadó szemét bűzével, amikor kivisszük a kukát, elhaladunk egy hulladéklerakó mellett, vagy egy gyárból áradó émelyítő szagot érzünk. Képzeld el, milyen lehet állandóan ilyen szagban élni.

Mégis keveset foglalkozunk az ilyen szagterhelés egészségügyi és életminőségi hatásaival. A rossz szagokat gyakran szubjektívnek vagy jelentéktelennek tartjuk. Kutatások szerint az emberek általában kevésbé értékelik a szaglást, mint a látást, hallást, tapintást és ízlelést. Egyes amerikai egyetemisták azt is bevallották, hogy inkább elveszítenék a szaglásukat, mint a telefonjukat.

Nem csak a kellemetlenségről van szó: tanulmányok összefüggésbe hozzák a városi rossz szagokat olyan panaszokkal, mint a fejfájás, hányinger, légzési nehézségek vagy alvászavarok. Hosszabb távon mentális és fiziológiai hatásaik is lehetnek. Egyre több kutatás segít megérteni, milyen fontos szerepe van az illatoknak a testünk és elménk egészségében.

A szag mint veszélyjelzés

A szaglás részben azért alakult ki, hogy korai figyelmeztető rendszerként segítsen elkerülni a betegségeket vagy fertőzéseket. Ami rothadtnak szaglik, az gyakran baktériumokkal teli és veszélyes lehet. Ezért a szaglórendszer egyfajta „elkerülő rendszerként” működik – mondja Johan Lundström, a svédországi Karolinska Intézet szagkutató professzora. Szerinte a szaginformáció az agyban már körülbelül 300 ezredmásodpercen belül feldolgozódik. A kísérletekben a rossz szagok hatására az emberek gyors, ösztönös visszahúzódó reakciót mutattak.

Ez a védekező működés azt is jelenti, hogy könnyű negatív érzést társítani egy szaghoz, még akkor is, ha az egyébként nem feltétlenül az. „Ha egy szagot érzékelünk, és nem tudjuk, mi az, szinte mindig negatív élményként értékeljük” – mondja Lundström.

Egy szag elektromos sokkal való összekapcsolása például jelentősen megnövelheti az érzékenységet az adott szagra.

A kén-hidrogén (rothadó tojás szagú gáz), amely a szennyvízkezelés során keletkezik, már 0,5 milliárdod részecskekoncentrációban is érezhető – ez egy figyelmeztető jel egy egyébként halálos gázra.

Valós egészségügyi hatások

A szagok nemcsak veszélyjelzők: valódi hatásuk lehet az egészségre és a jóllétre is. A jó illatok – például az erdei levegő – jótékony hatással lehetnek a mentális egészségre, mert érzelmi és emlékezeti agyterületeket aktiválnak.

A kellemetlen szagok viszont árthatnak is, bár a kutatók még vizsgálják a pontos mechanizmusokat. Egy 2021-es áttekintés szerint biológiai magyarázat is lehet olyan tünetekre, mint a fejfájás vagy hányás. A rossz szagok például aktiválhatják a bolygóideget (vagus ideg), amely az agyat és a bélrendszert köti össze, így hányingert válthatnak ki. A kutatók azonban hangsúlyozzák: további vizsgálatok szükségesek.

A hatás mértéke attól is függ, mennyire félünk vagy idegenkedünk a szagtól. „Az egészségügyi hatás nagyban függ az egyén szaghoz fűződő ellenszenvétől vagy félelmétől” – mondja Pamela Dalton pszichológus.

Életmódbeli hatások

Az állandó rossz szag az élet számos területére hat. Az emberek viselkedését is megváltoztathatja: bezárják az ablakokat, nem mennek ki, kerülik a társas eseményeket vagy a testmozgást.

Westbury-ben Elaine Corner szerint ez a társas életét is befolyásolja: „Ha grillezést tervezel nyáron, reméled, hogy nem lesz bűz.”

A szagokra adott reakciók nagyon különbözőek lehetnek: egyesek alig érzik, mások számára elviselhetetlen. Az életkor, nem, allergiák és a dohányzás is befolyásolhatja az érzékelést.

A szaghoz való hozzászokás

Sokan azt gondolják, hogy a rossz szaghoz idővel hozzá lehet szokni, de ez nem mindig igaz. A kellemetlen szagokhoz nem feltétlenül alkalmazkodunk, míg a semleges vagy kellemes illatokhoz igen.

„Miután egyszer megszoktad, hogy egy szag nem öl meg, az agyad kevésbé figyel rá” – mondja Lundström.

A szagok és társadalmi egyenlőtlenségek

A bűz nem mindenkit érint egyformán. A szennyező üzemek gyakran olcsóbb lakóövezetek közelében vannak. Kutatások szerint az alacsonyabb jövedelmű közösségek nagyobb valószínűséggel élnek hulladékégetők és lerakók közelében.

A panaszok néha változást hoznak: egyes üzemek kénytelenek visszafogni vagy leállítani működésüket a lakossági tiltakozások miatt. Egyes országokban már szigorúbb szabályozás is létezik a szagterhelésre.

A szaglás előnyei

Bár a rossz szag kellemetlen, a jó szaglás az egészség fontos része. A jobb szaglás összefügg a nagyobb étkezési élvezettel, sőt akár a szexuális élvezettel is.

A szaglás elvesztése (anosmia) viszont komoly következményekkel járhat: étvágytalanság, rossz táplálkozás, életminőség-romlás. Idősebbeknél a gyenge szaglás 46%-kal magasabb halálozási kockázattal is összefüggésbe hozható.

„Én nem bánom a rossz szagokat – mondja Dalton –, mert legalább tudom, hogy a szaglásom működik.”

Természetesen ez nem vigasztalja azokat, mint Elaine Corner Westbury-ben. A helyszínt üzemeltető Hills Waste Solutions közölte, hogy együttműködik a Környezetvédelmi Ügynökséggel a szagproblémák kezelésére.