A mesterséges intelligencia eszközeinek gyors fejlődésével a hírességek egyre gyakrabban válnak a közönség kíváncsiságának és kreativitásának tárgyává. De hogyan lehet megkülönböztetni a valódit az AI által generálttól? A hangutánzatoktól a hamis képekig – a mesterséges intelligencia már mélyen beépült a popkultúrába. Elég csak a hamis, AI által készített Katy Perry Met-gála-fotókra vagy arra gondolni, amikor Drake Tupac hangját használta a „Taylor Made Freestyle” című dalában. A sztárok képmásának és hangjának felhasználása egyre több etikai és jogi kérdést vet fel a generatív AI-modellek kapcsán.

Ennek ellenére a popkultúra látszólag tárt karokkal fogadta ezt a gyorsan fejlődő technológiát. Íme minden, amit tudnod kell arról, hogyan ismerheted fel az AI által generált tartalmakat. (És ha azt hitted, hogy Taylor Swift „Fortnight” című dalának kiszivárgott verziója valódi volt, lehet, hogy szükséged lesz néhány támpontara.)

Képeknél minden apró részlet számít

Amikor az A24 filmforgalmazó bemutatta új filmje, a Civil War promóciós plakátjait, a közösségi médiában gyorsan feltűntek a hibák. A háború sújtotta amerikai városokat ábrázoló képeken furcsák voltak az arcok, túl hosszúak a karok, a kocsiknak túl sok ajtójuk volt. Az apró részletek egyszerűen nem stimmeltek.

Az egyik plakáton például a kaliforniai Echo Park hattyú alakú vízibiciklijei valódi óriáshattyúkként jelentek meg, míg egy másikon Chicago híres Marina City tornyai egy folyó két oldalára kerültek, noha a valóságban egymás mellett állnak.

A hibák azonban éppen azt árulják el, hogy AI-t használtak a képek létrehozásához. Az AI gyakran pontatlanul jelenít meg helyszíneket, eltorzítja a szövegeket, félreérti a tárgyakat, és az emberi arcokat is kissé nyugtalanító módon alkotja meg.

További árulkodó jelek lehetnek:

• hibás árnyékok és tükröződések,
• természetellenes fénytörések,
• furcsa kéz- vagy ujjformák,
• elmosódott háttérelemek,
• torz feliratok és szövegek.

A szakértők szerint sok ilyen hiba már szabad szemmel sem könnyen észrevehető. Emiatt egyre több kutató javasolja, hogy AI-t használjunk az AI felismerésére: speciális algoritmusok képesek olyan mintákat, vízjeleket vagy metaadatokat azonosítani, amelyeket az ember nem érzékel.

Zenében nem elég, ha felismered a hangot

Mielőtt Taylor Swift The Tortured Poets Department albuma megjelent volna, több állítólagos kiszivárgott dal kezdett terjedni a közösségi médiában. A rajongók gyorsan gyanakodni kezdtek, hogy ezek AI-generált felvételek – és igazuk lett.

Az egyik legismertebb hamis felvétel a „Fortnight” egy AI által készített verziója volt, amelyet sokan valódi kiszivárgott részletnek hittek. Amikor később megjelent az igazi dal, néhány hallgató csalódott volt: a hamis verzió ugyan nem volt valódi, de fülbemászó volt.

A szakértők szerint az AI-val generált énekhangok gyakran:

• robotikusnak hatnak,
• érzelemmentesek,
• hiányzik belőlük a természetes légzés,
• egyenetlen a hangszínük,
• furcsán kapcsolják össze a szavakat.

Az AI ugyanis korábbi felvételekből tanul, ezért az eredmény gyakran csak egy korábbi stílus utánzata, nem pedig valóban új alkotás.

A kulisszák mögé is érdemes betekinteni

2024-ben nagy visszhangot váltott ki, amikor Drake a Kendrick Lamarral folytatott rivalizálása során AI segítségével létrehozott Tupac- és Snoop Dogg-hangokat használt fel.

Tupac örökösei ezt „a hiphop egyik legnagyobb művészének örökségével való visszaélésnek” nevezték, és jogi lépésekkel fenyegetőztek. A dalat rövidesen eltávolították.

Eközben más előadók és producerek egyre inkább kísérleteznek AI-zenei eszközökkel. Az olyan programok, mint az Udio, lehetővé teszik, hogy akár zenei képzettség nélkül is bárki komplett dalokat készítsen.

Szakértők szerint ez új korszakot hozhat:

• több remix,
• több rajongói közreműködés,
• közvetlenebb kapcsolat az előadók és a közönség között.

Ugyanakkor az AI által készített zenékben még gyakoriak a hibák:

• szemcsés vagy torz hangzás,
• rosszul időzített ütemek,
• érthetetlen hangszerek,
• hirtelen megszakadó dallamok.

Írásnál figyeld meg, hogyan beszélnek az emberek

Az AI-szövegek gyakran bizonyos szófordulatokat túl gyakran használnak. Angol nyelven például a „delve”, „captivating”, „explore” vagy „tapestry” szavak váltak hírhedtté az AI-felismerésben.

A dalszerzők és írók szerint az AI által generált szövegek sokszor:

• túlzóak,
• közhelyesek,
• túlzottan a rímekre koncentrálnak,
• érzelmileg felszínesek.

Előfordulhat, hogy a szöveg nyelvtanilag helyes, mégis furcsán hangzik, vagy logikailag nem illeszkedik a témához.

Az AI által írt szövegek másik gyakori problémája a pontatlanság. Hamis információkat, hiányos adatokat vagy torzításokat tartalmazhatnak, ezért mindig érdemes ellenőrizni a tényeket.

Videóknál nem mindig hihetsz a szemednek

A deepfake videók rengeteget fejlődtek az elmúlt években, de még mindig vannak árulkodó jelek:

• természetellenes pislogás,
• furcsa ajakmozgás,
• hibás fogak vagy hajtextúra,
• inkonzisztens bőrszínek,
• szokatlan testmozgás,
• eltérő fényviszonyok és árnyékok.

A szakértők szerint azonban ezek a hibák gyorsan eltűnhetnek, ahogy a modellek fejlődnek. Egyes kutatók már most úgy vélik, hogy a legújabb deepfake-eket még szakemberek sem tudják mindig megkülönböztetni a valódi felvételektől.

Légy óvatos, de használd a józan eszed

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak felismerése egyre nehezebb lesz. Ezért a legfontosabb eszköz továbbra is a kritikus gondolkodás.

Ha gyanús egy tartalom:

• ellenőrizd a forrást,
• keress további beszámolókat,
• olvasd el mások véleményét,
• vizsgáld meg a kontextust,
• ne higgy el mindent első látásra.

Ahogy a szakértők fogalmaznak: az internet korai éveiből származó médiatudatossági szabály ma is érvényes – ne higgy el automatikusan mindent, amit online látsz, de azt se feltételezd rögtön, hogy ember készítette.