Az Atacama-sivatagban a csillagászok egy James Bond-gonosz rejtekhelyére emlékeztető bázison élnek és dolgoznak.
Daniel Craig James Bondja egy gonosztevővel harcolt itt. Chile futurisztikus Residencia nevű épülete azonban valójában csillagászok otthona. Könnyű elsiklani
Daniel Craig James Bondja egy gonosztevővel harcolt itt. Chile futurisztikus Residencia nevű épülete azonban valójában csillagászok otthona.
Könnyű elsiklani a Chileben található Residencia épülete felett. Az Atacama-sivatagba való beleolvadásra tervezték, a bejárat egy nehéz, jelöletlen ajtó mögött van egy sekély rámpa alján. Többnyire csak kopár, sziklás síkságot és hegyeket látni. Fent időnként egy ragadozó madár siklik át a száraz levegőben.
Richard Fisher – A Residencia rejtett bejárata (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
Belépve a Residenciába egy zöldellő oázisba ér az ember. Az első dolog, amit érez, a bőrén a párás levegő, amelyet a központi átrium talajában növő trópusi fák és növények hoznak létre. Egy hatalmas kupola alatt egy világoskék úszómedence található.
Richard Fisher – A Residencia központi átriuma (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
Richard Fisher – A Residencia úgy lett tervezve, hogy beleolvadjon a sivatagba (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
Ha úgy néz ki, mint egy Bond-gonosz rejtekhelye, annak az az oka, hogy valóban az volt. 2008-ban a Quantum of Solace James Bond-film zárójelenetét itt forgatták, a folyosókat, teraszokat és a külső tereket díszletként használva. Spoiler: Bond (Daniel Craig) megérkezik, és rengeteg robbanás következik.
Richard Fisher – A Residencia folyosói (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
A többi időben azonban a Residencia nem filmsztároknak, hanem csillagászoknak ad otthont. Ez egy hotel – de nem olyan, amit a nagyközönség lefoglalhat. A 100+ szobát olyan csillagászok és mérnökök használják, akik a közeli megfigyelőállomásokon dolgoznak, például a Very Large Telescope (VLT) nevű óriásteleszkópnál, amely néhány kilométerre, a Cerro Paranal tetején áll.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) tulajdonában és üzemeltetésében a Residenciát úgy tervezték, hogy a kutatás a világ egyik legszélsőségesebb környezetében is végezhető legyen. A BBC nemrég néhány éjszakát ott töltött, és felfedezte, milyen ott élni és dolgozni tudósként ebben a rejtett sivatagi oázisban.
Richard Fisher – A Residencia szobái és folyosói közvetlenül a sivatagra néznek (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
Az Atacama zord környezetében – Antofagasta legközelebbi városától két órányi autóútra – a Residencia az építészet csodája. 2009-ben a Guardian az évtized 10 legjobb épülete közé sorolta.
Ami különlegessé teszi, hogy eleve csillagászati szempontok szerint tervezték. Amellett, hogy kényelmes, párás környezetet biztosít a sivatagi viszonyok enyhítésére, az egyik fő célja az is, hogy sötétben tartsa a környezetet.
Az itteni földi teleszkópokat már a legkisebb fény is zavarhatja, ezért szigorú szabályok vannak a fényszennyezés csökkentésére. Éjszaka az autók csak a saját, lekapcsolt fényszórókkal közlekedhetnek, és a kültéri világítás gyakorlatilag nem létezik – csak a kézi zseblámpa használható, azt is lefelé irányítva.
A Residencia épületében is gondoskodtak a sötétségről: a hálószobákban minimális az ablak, a többi üvegfelületet éjszakára zsaluk takarják. Az átrium átlátszó kupoláját pedig minden este letakarják.
Richard Fisher – A központi átrium (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
Richard Fisher – Plakát a fényszennyezés csökkentésére (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
P. Horálek / ESO – …hogy éjszaka a csillagok a teleszkópok számára is láthatók maradjanak (Forrás: P. Horálek / ESO)
A sivatagi elhelyezkedés ellenére az élet a Residenciában meglepően kényelmes: bőséges étel és pihenőterek állnak rendelkezésre, de alkohol nincs, mert a magaslati fekvés és a kiszáradás veszélye miatt tiltott. A hely több mint 2000 méterrel a tengerszint felett van, a levegő pedig rendkívül száraz.
Ezért és az erős UV-sugárzás miatt a kültéri mozgást is óvatosan javasolják. Nem az a hely, ahol csak úgy elindulnál egy intenzív futásra anélkül, hogy valakit előre szólnál.
Az élet ritmusa ciklikus: a csillagászok váltják egymást nappali és éjszakai műszakokban, miközben a csillagok mozgásához is igazodnak.
Reggel a nappalos csapat felmegy a VLT-hez karbantartani, algoritmusokat írni vagy megfigyelési terveket készíteni. Közben a Residenciában lakó mérnökök az Extremely Large Telescope (ELT) építésén dolgoznak, amely 20 km-re épül a Cerro Amazonesen.
Richard Fisher – Belső nézet a Very Large Telescope-ból (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
Richard Fisher – ESO csillagászai munka közben (Forrás: Richard Fisher)
Richard Fisher
Naplementekor hagyomány, hogy mindenki megáll és megnézi a Csendes-óceán fölötti naplementét, miközben a nappali és éjszakai műszak váltja egymást. A sötétség beálltával a teleszkópok elkezdik figyelni az eget.
Richard Fisher – Naplemente a Csendes-óceán felett (Forrás: Richard Fisher)
ESO / N. Schafer – A Residencia éjszaka
És milyen az éjszakai égbolt! Ha hajnali 2-kor kimész a szobád hátsó ajtaján, egyenesen a sivatagba lépve, elképesztő csillagözönt látsz. A közeli hegyen a VLT lézert lő az atmoszférába, hogy segítse a megfigyeléseit.
ESO / N. Schafer – A Very Large Telescope lézeres vezetőfénye
A Földön kevés ilyen tiszta és sötét égbolt van, ezért ez a világ egyik legjobb helye a földi csillagászat számára. A BBC látogatásakor akár 20-nál is több műholdból álló „vonat” is átvonult az égen, egymást követő apró fénypontokként. Szabad szemmel még galaxisok is látszottak: a Magellán-felhők zöldes foltokként az égen.
A VLT a 21. század számos fontos felfedezésében szerepet játszott, például az első exobolygók képének elkészítésében és a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk vizsgálatában.
ESO / P. Horálek – Kilátás a Residenciából éjszaka
Amikor elhagyod a Residenciát, olyan érzés, mintha egy buborékból lépnél ki. A párás levegő és a zöld növények hirtelen átadják helyüket a száraz levegőnek és a perzselő napnak.
Néhány nap után az emberben az marad meg, hogy az emberiség csak egy pillanat az időben és térben. A sivatag alatt hatalmas kőzetrétegek gyűrődnek hegyvonulattá, az égben pedig a csillagfény évmilliók óta utazik, mire elér a szemünkig. Kevés szálláshely ad ilyen kozmikus léptékű élményt.
A különbség egy Bond-gonosz rejtekhelye és egy csillagász menedéke között? Az egyik a világ uralását tervezi, a másik pedig megmutatja, milyen keveset tudunk valójában uralni az univerzumból.









