New York — Mielőtt egy középkategóriás MLB-csapat (Major League Baseball) új menedzsert nevezett volna ki, a general manager és még öt másik klubvezető egy szobában ült össze egy fehér tábla körül, hogy összegyűjtsék, szerintük milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy bajnoki edzőnek (menedzsernek). Az előző menedzsert egy csalódást keltő szezon végén menesztették, és friss szemléletre volt szükségük.

Végül több mint 40 jellemzőt írtak fel a táblára, majd ezt öt kulcsfontosságú tulajdonságra szűkítették, amelyek szerintük leginkább számítanak az adott csapat helyzetében a versenyciklusban. Csak olyan jelölteket hívtak be interjúra, akik ezek közül legalább négyben erősnek tűntek. Az általuk kiválasztott szakember később az Év Menedzsere lett, többször is rájátszásba vezette a csapatot mégis kirúgták néhány hónappal azután, hogy a klub lehívta a szerződésopcióját.

A következő szezonban egy olyan edző váltotta, akit az előző csapatánál szintén a gyenge teljesítmény miatt menesztettek.

„Ahogy a general managerek, úgy a menedzserek is azért vannak felvéve, hogy aztán kirúgják őket” — mondta nemrég a CNN Sportsnak az egyik korábbi GM, aki ma már egy másik klubnál dolgozik.

Ugyanakkor ő, ahogy további hét MLB-vezető és edző is, akik névtelenséget kértek nem hiszi, hogy ez lenne a menedzser valódi legfontosabb szerepe. Szerintük a menedzserek igenis számítanak, több okból is.

Egy másik korábbi GM szerint a modern menedzser valójában túl sok feladatot kap.

„Nagyon sokat számítanak” — mondta egy másik volt GM. „De nem biztos, hogy úgy számítanak, ahogy az emberek gondolják.”

A menedzserek kirúgása mint rutin

A 2026-os MLB-szezon máris két olyan menesztést hozott, amelyek mögött nem egyértelmű, hogy valóban a menedzserek hibája állt-e.

A Boston Red Sox például az utolsó helyen állt, amikor kirúgták Alex Cora-t és szinte az egész stábját egy váratlan döntéssel mindössze 27 meccs után.

Később a Philadelphia Phillies is menesztette Rob Thomson-t, annak ellenére, hogy korábban stabilan rájátszásba vezette a csapatot.

Felmerül a kérdés: a menedzser feladata az, hogy „elvigye a balhét”, amikor a csapat nem teljesít, vagy tényleg képes érdemben javítani a helyzeten egy új hang?

A modern MLB-menedzser szerepe

A statisztikai elemzések és az egyre nagyobb front office-ok korában sokan úgy látják, hogy a menedzser kevesebb taktikai hatalommal bír, mint korábban. A döntések nagy részét adatok és elemzők befolyásolják.

Ez felveti a kérdést: akkor egyáltalán számít-e a menedzser?

A válasz a megszólalók szerint összetett. Bár kevesebb a közvetlen hatalmuk, a viselkedésük, kommunikációjuk és a csapat hangulatának alakítása továbbra is kulcsfontosságú.

„Amikor elkezdtem, a menedzser volt a csapat arca” — mondta egy korábbi GM. Ma viszont sokkal inkább egy nagyobb rendszer része, ahol az adatelemzés, az edzők és a játékosok saját szakemberei is befolyásolják a döntéseket.

Egy jelenlegi GM szerint a legfontosabb szerep ma már a kultúra kialakítása: a napi szokások, elvárások és a csapat hangulatának meghatározása.

„Humility és jelenlét”

Többen kiemelték, hogy a legjobb menedzserek nem szembemennek az elemzésekkel, hanem képesek azokat érthetően átadni a játékosoknak.

Egy volt GM szerint a kiválóság kulcsa az, hogy a menedzser „megérti a valószínűségeket, és úgy tudja átadni azokat a játékosoknak, hogy azok valóban hasznosnak érezzék”.

A játékosok hamar felismerik, ha valaki csak „felmondja” az adatokat, és azt is, ha valóban érti azokat.

Ez a fajta hitelesség és szerénység sokak szerint a legfontosabb vezetői tulajdonság.

A mentális teher

A baseball szezon 162 meccsből áll, ami óriási mentális terhelést jelent. A menedzsereknek folyamatosan kezelniük kell a vereségeket, hullámvölgyeket és konfliktusokat.

„A döntési fáradtság valós” — mondta egy MLB-edző. „A kommunikáció és a tisztaság kulcsfontosságú, még ha ezt kívülről nem is látják.”

Egy másik edző szerint: „162 meccset végigcsinálni azt jelenti, hogy a személyiség számít.”

Miért rúgják ki őket mégis?

Sok esetben a menedzsert akkor is elküldik, amikor a problémák mélyebben, a keretben vagy az elvárásokban gyökereznek. Mégis ő válik a „változás szimbólumává”.

Ez részben azért is van így, mert a számok nem tudnak mindent megmagyarázni: a hangulatot, a vezetést, vagy azt, amikor egy csapat „valamit veszít” vagy „valamit nyer” a pályán kívüli tényezők miatt.