Ahogy a nagy nyelvi modellek egyre több kognitív feladatot vesznek át, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ennek a „mentális kiszervezésnek” ára van.

Amikor Nataliya Kosmyna kutató gyakornokokat keresett, észrevette, hogy a jelentkezők motivációs levelei gyanúsan hasonlóak. Hosszúak, kifinomultak voltak, és a bevezetés után gyakran egy elvont, erőltetett kapcsolatot hoztak létre a munkájával.

Számára egyértelmű volt, hogy a jelentkezők nagy nyelvi modelleket (LLM-eket) használnak olyan mesterséges intelligenciát, amely chatbotokat működtet, mint a ChatGPT, a Google Gemini vagy a Claude.

Eközben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyetemen tartott óráin Kosmyna aki az ember és számítógép közötti interakciót kutatja azt is megfigyelte, hogy a diákok könnyebben felejtenek, mint néhány évvel korábban.

A növekvő LLM-használat miatt felmerült benne a gyanú, hogy ez hatással lehet a diákok gondolkodására, ezért mélyebben utánajárt a kérdésnek.

A kutatók aggodalma az, hogy ha túlságosan támaszkodunk az AI-re, az befolyásolhatja a nyelvhasználatunkat és még az alapvető kognitív képességeinket is. Egyre több kutatás utal arra, hogy ez a „kognitív kiszervezés” káros hatással lehet a mentális képességeinkre, és akár kognitív hanyatláshoz is hozzájárulhat.

Ismert jelenség, hogy az eszközeink formálják a gondolkodásunkat. Az internet megjelenésével például sok olyan feladat, amely korábban mély kutatást igényelt, egyszerű kereséssel megoldhatóvá vált. A keresőmotorok használatának növekedésével kevésbé emlékszünk részletekre ezt nevezik „Google-hatásnak”. (Mások szerint viszont az internet egyfajta külső memóriaként működik, amely tehermentesíti az agyat.)

Most azonban egyre nagyobb az aggodalom, hogy ha még több gondolkodást szervezünk ki az AI-nak, az tovább ronthatja a memóriánkat és problémamegoldó képességünket. Az AI képes verset írni, pénzügyi tanácsot adni, sőt társaságot is nyújtani, miközben a diákok egyre inkább rábízzák saját feladataikat is.

Tanulmányok szerint a fiatalok különösen sérülékenyek lehetnek az AI negatív hatásaival szemben, például a kritikai gondolkodás terén. Kosmyna azonban mélyebbre akart ásni.

Csökkent mentális erőfeszítés
Az MIT Media Lab kutatói 54 diákot kértek meg rövid esszék írására, és három csoportra osztották őket:

• az egyik ChatGPT-t használhatott,
• a másik csak Google-keresőt (AI-összefoglalók nélkül),
• a harmadik semmilyen technológiát nem használhatott.

Írás közben mérték az agyi aktivitást.

Az eredmények (még nem publikálták tudományos folyóiratban) meglepőek voltak:

• akik saját gondolkodásukra támaszkodtak, széles körű, erős agyi aktivitást mutattak,
• a keresőt használóknál főleg a vizuális területek aktiválódtak,
• a ChatGPT-t használóknál viszont akár 55%-kal is csökkent az agyi aktivitás.

„Az agy nem aludt el, de jóval kisebb volt az aktivitás a kreativitásért és információfeldolgozásért felelős területeken” – mondta Kosmyna.

A ChatGPT a memóriát is befolyásolta: az AI-t használók nehezebben idézték fel saját esszéjüket, és kevésbé érezték a munkát a sajátjuknak. Más kutatások is kimutatták, hogy az AI használata rontja az információk megjegyzését.

Egyes kutatók ezt „kognitív megadásnak” nevezik: az emberek kritikátlanul elfogadják az AI válaszait, sőt felülírják saját megérzéseiket is.

Hasonló jelenséget figyeltek meg az orvostudományban is: egy vizsgálat szerint azok az orvosok, akik három hónapig AI-t használtak vastagbélrák szűrésére, később rosszabbul ismerték fel önállóan a daganatokat.

Az MI használata a kreativitást is csökkentheti: a ChatGPT-vel írt esszék nagyon hasonlóak voltak, és a tanárok „lélektelennek”, eredetiség nélkülinek minősítették őket.

A hosszú távú hatások még nem teljesen ismertek, de egy négy hónappal későbbi vizsgálat azt mutatta, hogy azok a diákok, akik korábban ChatGPT-t használtak, később alacsonyabb idegi aktivitást mutattak, amikor segítség nélkül kellett dolgozniuk.

Kognitív hanyatlás
Vivienne Ming idegtudós szerint az LLM-ek hasznosak lehetnek, de csak akkor, ha nem helyettesítik a gondolkodást. Kutatásában azt találta, hogy a diákok többsége egyszerűen lemásolta az MI válaszait, minimális mentális erőfeszítéssel.

Az agyi aktivitásuk is alacsony volt, ami aggasztó, mert más kutatások szerint ez összefügghet a későbbi kognitív hanyatlással.

A gondolkodás „szupererőnk” – mondja Ming, és, ha nem használjuk, annak komoly hosszú távú következményei lehetnek.

Érdekes módon egy kisebb csoport másként használta az AI-t: adatgyűjtésre, majd saját elemzésre. Ők pontosabb válaszokat adtak és nagyobb agyi aktivitást mutattak.

A kutatók szerint az agy egészségéhez elengedhetetlen, hogy kihívások elé állítsuk magunkat. Az AI túlzott használata csökkentheti a kreativitást és akár növelheti a demencia kockázatát is.

A megoldás az lehet, hogy tudatosan használjuk az AI-t:
először saját magunk gondolkodjunk, majd az eszközt arra használjuk, hogy kihívást jelentsen számunkra, ne pedig helyettünk dolgozzon.

Kosmyna szerint érdemes először MI nélkül elsajátítani az alapokat, majd csak utána bevonni ezeket az eszközöket.

Ming egy módszert is javasol: kérjük meg az AI-t, hogy kritizálja az ötleteinket („nemezis prompt”), így kénytelenek leszünk megvédeni és finomítani az érveinket.

Egy másik technika, hogy az AI ne válaszokat adjon, hanem kérdéseket tegyen fel ez növeli az elmélyült gondolkodást.

A lényeg: az agyunk szereti a könnyű megoldásokat, de a hosszú távú mentális egészséghez szükség van a kihívásokra. Ha aktívan használjuk az elménket, az a kreativitásunknak és kognitív képességeinknek is jót tesz.