Nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogyan gondolkodunk róla. Az elme és a test kapcsolata befolyásolhatja az étvágyunkat, mert az, amit gondolunk az elfogyasztott ételről, hatással van arra, hogyan érzékeli az agyunk az éhséget és a jóllakottságot.

Ha választanod kellene egy csábító csokoládészelet és egy alacsony kalóriájú, természetesen édesített alternatíva között, melyiket választanád?

A legtöbben tudjuk, hogy „helyesen” az utóbbit kellene, de egy finom édességnek nehéz ellenállni, ami megnehezíti a fogyókúra betartását.

Részben azért vágyunk az energiadús, édes ételekre, mert őseink túlélése múlott rajtuk.

Ráadásul a környezetünk tele van magas kalóriatartalmú, ultrafeldolgozott ételekkel, amelyek fogyasztása után gyakran bűntudatot érzünk.

„Az ultrafeldolgozott termékek olyanok, mint egy heavy metal koncert elnyomnak minden mást. Így nehéz ráhangolódni egy gyümölcs vagy zöldség finom ‘klasszikus zenéjére’” – mondja Ashley Gearhardt, a Michigani Egyetem pszichológiaprofesszora.

A kutatások azonban azt mutatják, hogy az egészséges testsúly megőrzéséhez nemcsak az számít, mit eszünk, hanem az is, hogyan viszonyulunk az ételhez. Valójában az evés élvezete egészségügyi előnyökkel járhat, mert az elvárásaink befolyásolják, mennyire érezzük magunkat jóllakottnak.

„Nem kielégítő” egészséges turmixok

Egy ismert, 15 évvel ezelőtti kísérlet kimutatta, hogy az, amit hiszünk az ételről, hatással van a testünk reakcióira.

Alia Crum és csapata azt vizsgálta, hogyan reagál a szervezet, ha az emberek azt hiszik, hogy egy magas kalóriatartalmú, „kényeztető” turmixot isznak.

A résztvevők valójában ugyanazt a turmixot kapták, de az egyik csoportnak azt mondták, hogy „egészséges” és 140 kalóriás, a másiknak pedig, hogy „kényeztető” és 620 kalóriás (valójában 380 kalória volt).

Akik azt hitték, hogy a „kényeztető” italt fogyasztják, azoknál sokkal jobban csökkent a ghrelin nevű éhséghormon szintje. Akik „egészségesként” gondoltak rá, kevésbé érezték magukat jóllakottnak.

Ez azt mutatja, hogy a gondolkodásmódunk befolyásolja a test működését. „Ha azt hiszed, eleget ettél, a tested is így reagál” – mondja Crum.

Ez a fogyás szempontjából kulcsfontosságú, mert ha nem érezzük magunkat jóllakottnak, az anyagcserénk is lassulhat.

Miért számít a címkézés?

A megnevezés is sokat számít. Egy másik kutatásban ugyanazt a fehérjeszeletet „finomnak” vagy „egészségesnek” címkézték.

Azok, akik „egészségesként” ették, kevésbé érezték kielégítőnek, éhesebbek maradtak, és később többet ettek még azoknál is többet, akik nem ettek a szeletből.

Ez azt sugallja, hogy az „egészséges” címke csökkentheti az élvezet elvárását, így kevésbé érezzük magunkat jóllakottnak.

Hasonlóképp, akik bűntudatot éreznek egy szelet csokitorta elfogyasztása után, kevésbé sikeresek a fogyásban.

Mit érdemes másképp csinálni?

A kutatások szerint a túlzott önmegtartóztatás visszaüthet, mert később túlevéshez vezethet.

Crum szerint érdemes inkább bízni a testünkben, és kerülni az olyan kifejezéseket, mint „light”, „csökkentett” vagy „alacsony”.

„Ha úgy érzed, hogy megvonod magadtól az ételt, az gátolhatja a fogyást” – mondja.

Gearhardt is egyetért: az ételre nemcsak tápanyagként, hanem élvezetként is érdemes tekinteni.

Ugyanakkor fontos a kiegyensúlyozott étrend: fehérjék, gyümölcsök, zöldségek, és kevesebb ultrafeldolgozott étel.

A kulcs: élvezet + egyensúly

A „kényeztető gondolkodásmód” azt jelenti, hogy nem megvonásra, hanem a test igényeinek kielégítésére fókuszálunk.

„Bízz abban, hogy a tested a megfelelő dolgokat kívánja a megfelelő időben” – mondja Crum.

Egy-egy élvezetes falat beiktatása bűntudat nélkül egy kiegyensúlyozott étrend részeként valóban segíthet az egészséges testsúly fenntartásában.