Az olajárak 2022 óta a legmagasabb szintre ugrottak, miután olyan jelentések láttak napvilágot, hogy az amerikai hadsereg új tervekről fog tájékoztatást adni Donald Trump elnöknek egy esetleges iráni katonai fellépéssel kapcsolatban.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (US Central Command) egy „rövid és erőteljes” csapássorozatra vonatkozó tervet készített elő Irán ellen, hogy megtörje a Teheránnal folytatott tárgyalások patthelyzetét jelentette az Axios hírportál. A BBC megkereste a parancsnokságot és a Fehér Házat is kommentárért.

A Brent típusú kőolaj ára egy ponton közel 7%-kal, hordónként több mint 126 dollárra (94 fontra) emelkedett, ami a legmagasabb szint azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.

Az energiaárak ezen a héten emelkedtek, mivel a béketárgyalások megtorpanni látszanak, miközben a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros vízi út gyakorlatilag továbbra is zárva van.

Miután az ázsiai kereskedés során elérte a hordónkénti 126,31 dollárt, a Brent ára az európai kereskedés elején visszaesett körülbelül 122 dollárra.

Az Axios névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a tervezett csapások valószínűleg infrastruktúra-célpontokat is érintenének.

Egy másik terv a Hormuzi-szoros egy részének ellenőrzés alá vonására összpontosítana annak érdekében, hogy újra megnyissák a kereskedelmi hajózás előtt ami akár szárazföldi csapatok bevetésével is járhat.

Az Egyesült Államokban jegyzett West Texas Intermediate (WTI) kőolaj ára szintén emelkedett, mintegy 1,4%-kal, hordónként körülbelül 108 dollárra.

A júniusi szállításra szóló Brent határidős szerződés csütörtökön jár le. Az aktívabb júliusi kontraktus ára körülbelül 1,7%-kal, hordónként mintegy 112 dollárra nőtt.

A határidős szerződések olyan megállapodások, amelyek egy eszköz meghatározott időpontban történő adásvételére vonatkoznak.

Az olajkereskedők gyorsan reagáltak a további katonai lépések lehetőségére az Öböl térségében – mondta Yeow Hwee Chua, a Nanyang Technological University közgazdaságtan professzora.

Már egy kis esélye is a konfliktus eszkalációjának „aránytalanul nagy hatással” lehet a globális energiaellátásra – tette hozzá.

Az Egyesült Államok közölte, hogy blokád alatt tartja az iráni kikötőket mindaddig, amíg Teherán fenyegeti a Hormuzi-szorost használni próbáló hajókat, ami súlyosan megzavarja a globális energiaszállításokat.

Irán az amerikai–izraeli légicsapásokra válaszul azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja az áthaladó hajókat a szorosban, amelyen keresztül a világ energiaellátásának mintegy egyötöde halad.

Az olajárak szerdán már 6%-kal emelkedtek, miután hírek érkeztek arról, hogy Washington egy „elhúzódó” iráni blokádra készül.

„Úgy tűnik, a háború eszkalációja ismét napirendre került akár az amerikai blokád folytatásának formájában, akár azokkal a jelentésekkel és pletykákkal, hogy Irán újabb csapásokat indíthat a helyzet feloldása érdekében” – mondta Naveen Das, a Kpler vezető olajelemzője.

A BBC Today műsorában elmondta, hogy a hordónkénti 125 dollár körüli olajár az a pont, ahol a vállalatok és a politikusok „kezdenek idegesebbé válni”.

„Lehet, hogy ismét több olyan hír jelenik majd meg, amely a feszültség csökkentésére irányul” – tette hozzá, mivel az áremelkedés „nemcsak az olajra, hanem az olajhoz kapcsolódó termékekre, az inflációra és alapvetően a mindennapi életünk minden területére hatással van”.

A BBC úgy tudja, hogy energetikai vezetők kedden találkoztak Trumppal, hogy megvitassák, miként lehetne csökkenteni a háború hatását az amerikai fogyasztókra, ami tovább növelte a piaci aggodalmakat az energiaellátás tartós zavarai miatt.

„Számomra a nagy kérdés az, hogy a Trump-adminisztráció meddig képes elviselni a gazdasági nyomást” – mondta Will Walker-Arnott, a Raymond James befektetési menedzsere.

„Az emberek egyre inkább aggódnak az olajár-emelkedés inflációs hatása miatt” – tette hozzá.

Az ázsiai tőzsdék csökkenéssel zártak: a japán Nikkei 1,1%-kal esett, míg a dél-koreai Kospi 1,4%-os mínuszban fejezte be a napot.